Tudtad-e, hogy, ha valami elégszer megismétlődik, egy morfogenetikus mező jön létre, és a rezonancia ezzel a mezővel növeli annak valószínűségét, hogy az esemény újra megtörténjen.

Az események ugyanúgy képesek rezonálni, mint a hang. Az események helyszínét morfogenetikus mezőnek, az ismétlődő események jelenségét pedig morfogenetikus rezonanciának nevezi.

(Azóta több kísérlet alátámasztotta ezt az elméletet.)

1952-ben a Koshima japán szigeten végeztek kísérletet makákókkal természetes élőhelyükön. Homokos édes burgonyát adtak nekik, amit nem túl nagy örömmel de elfogyasztottak. Egyik makákó rájött, hogy a homokot le lehet mosni, és így minden probléma nélkül élvezhető az étel. A tudás apránként elterjedt, főleg a fiatalabb egyedek között. Amikor azon egyedek száma, akik megmosták a burgonyát, elért egy kritikus értéket, a tudás sokkal gyorsabban kezdett terjedni, mint az logikusan következett volna, hirtelen szinte az egész makákó törzs rászokott a krumpli mosásra, sőt a szokás ekkor hirtelen megjelent a tengerentúl Takasakiyamaban is. Ezt a kritikus értéket hívják a Századik majomnak. Kétkedők és éljenzők bőven akadnak!

Bert Hellinger és Rupert Sheldrake, az Első Nemzetközi Család- és Rendszerfelállító Konferencián (2003 Wiesloch) egyetértettek abban, hogy a Sheldrake által morfogenetikus mezőnek leírt jelenség megegyezik a Hellinger módszer által a családfelállításoknál használt, szellemi mezőnek nevezett jelenséggel.

Ha a morfogenetikus rezonancia elterjed, hatása minden időre és térre kiterjed.Ha létrejön egy morfogenetikus mező, azonnal hatást gyakorol minden más helyre.

Sheldrake szerint nem kizárólag a DNS felelős azért, hogy a családtagok hasonlítanak egymásra, hanem a családi morfogenetikus rezonancia is szerepet játszik ebben.

Ezzel érthetőbbé válnak szerinte az ún. véletlen egybeesések (más néven “szinkronicitás”), a csoporttudat (kollektív emlékezet) és az archetípusos minták is.

Sheldrake szerint a morfogenetikus mező, - melyet László Ervin professzor úgy nevezett pszi-mezőnek hív - "felelős" a telepatikus jelenségekért (Jung és Assagioli ezt a mezőt kollektív tudattalannak nevezi).

Ezzel a mezővel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, akár tudunk a létezéséről, akár nem. És a mező hat ránk, mint ahogy mi is a mezőre.

Carla Galli