Mindannyiinkban van férfias és nőies aspektusa, azaz mindkét nem képviselőiben találhatóak férfi- és női energiák. Szerintem az egyik alapvető feladatunk lényünk mindkét jelegének fölismerése és fejlesztése, valamint a kétféle energia között egyensúly megteremtése.

A férfi és női energiák fogalma nem új keletű. A keleti filozófiák is megemlítik a világegyetem jin és jáng aspektusát, amely nem csupán bennünk, emberekben található meg:
Az univerzumban minden e két ellentétes energiából épül fel: a cselekvésből, a befogadásból, a pozitívból és negatívból, a világból és sötétből, a maszkulinból és a femininből.
Nyugaton Carl Gustav Jung nevéhez fűződik az  ANIMA és ANIMUS fogalma. Elmélete szerint a férfiaknak van egy nőies aspektusuk, ez az anima, a nők férfias aspektusa pedig az animus. A legtöbben ezeket erősen elnyomják, holott meg kellene békélni velük.
Úgy tapasztalom, hogy egyesek eleinte idegenkednek attól, hogy a férfias és nőies aspektusról beszéljenek, mert kultúránkban sok előítélettel viseltetünk e két szójelentésivel kapcsolatban, s jókora adag érzelmi töltés társítunk hozzájuk. Ha visszásnak érezzünk őket, nyugodtan helyettesíthetjük például a janggal vagy jinnel, a cselekvővel és a befogadóval vagy bármilyen más alkalmas kifejezéssel.
Én úgy tekintek nőies oldalunkra (legyen szó férfiról vagy nőről), mint intuitív részünkre. Ez a bennünk rejlő legmélyebb és legbölcsebb útmutató erő, a kapu befogadó aspektusa, amelyen keresztül belénk áramolhat a világmindenség magasabb rendű energiája. Nőies oldalunk révén fogadjuk be az univerzum teremtő erejét, ezért bizonyos értelemben ez a csatorna befogadó vége.
A férfias aspektus lényege a cselekvés. Ez teszi lehetővé, hogy a fizikai testünkben és a fizikai világban működjünk. Általa tudunk cselekedni, beszélni, mozogni. A csatorna kiáradó végének és nevezhetjük. Az energia a befogadó, nőies aspektusú kapun jut be, és a férfias cselekvő képességben nyilvánul meg.